2009. december 8.

Hogyan írj esszét?

Angliában egy barátom az oxfordi Balliol College-be járt. Ő mesélt egy oktatóról, aki rendre elég tahó módon viselkedett a szemináriumokon. Középkori angol irodalommal foglalkoztak. Az órák úgy teltek, hogy az első felében ki-ki hangosan felolvasta az aznapi esszéjét, a második felében pedig új anyagba kezdtek, majd megkapták az új esszétémát. A felolvasások alatt ez a srác – kezdő tanársegéd volt – nagyon zavaróan viselkedett. Telefonált, miközben a tanítványai olvastak, gyakran másik könyvet olvasott, felállt, kiment, visszajött, sétált a szobában, könyveket tett fel a polcokra, illetve szedett le róluk. Egyik alkalommal Jeff olvasta a maga esszéjét, a tutor pedig a szokásos rutinját nyomta. Jött, ment, mászkált, a ceruzával az orrát piszkálta, odaballagott a könyvespolchoz, feltett egy könyvet, levett egy másikat, lapozgatott, visszarakta, levett egy harmadikat, odaballagott az asztalához, felütötte látszólag találomra az egyik oldalnál, majd elkezdett hangosan olvasni.

Szóról szóra, uniszónóban hangzott a két hang. Jeff, amit olvassa a dolgozatát és Mr. Cornell, ahogy felolvassa ugyanazokat a szavakat egy könyvből. Jeff ugyanis plagizált. Nem volt ideje a dolgozatra és azt hitte Cornell nem fogja észrevenni, hisz úgyis mással foglalkozik. Mr. Cornell azonban figyelt. És oldalra pontosan tudta, ki, mit, honnan és kitől lop. Egy-egy mondatnál nem szólt, de amikor Jeff már az ötödik sort kezdte változtatás nélkül egy viszonylag minor irodalomelméleti műből, elszakadta a cérnája. Tudta melyik könyvnek melyik oldalát keresse: és megtalálta. Látványos, megsemmisítő megalázás volt az, és Jeffet még csak sajnálni sem lehetett.

Úgyhogy.

Ha úgy hozná a sors, hogy egy-egy tantárgyad vizsgáját kiválthatod egy-egy írásbeli dokumentummal, itt van néhány jó tanács, hogy mire figyelj, milyen hibákat ne kövess el.

0. Ma már minden elektronikusan megy. Adj normális fájlnevet. A normális fájlnév valami olyasmi, hogy: wesselenyi_garay_andor_NJV25345_hogyan_irj_esszet. Ezt a mekek, meg a pécék is olvassák. Apróság, de fontos: válassz egy rendes e-mail nevet. A nyuszkócica nekem mondjuk mond valamit, de Locsmándy Gábornak egyáltalán semmit.
1. Tartsd be a formátumot. A legtöbb előadó előre meghatározza, hogy mit, milyen típusú betűkkel, milyen sortávolsággal, milyen terjedelemben kell írni. Alkalmanként még előregyártott sablonfájlokat is kiadnak annak érdekében, hogy az anyag egységes legyen, hogy kezelni tudd azokat.
2. Tartsd be a terjedelmet. Noha kekeckedésnek tűnik: a 12.000 karakter az tizenkettőezer, és nem három-, öt-, esetleg húsz. Nem kevesebb azért, mert az előadó ezzel (is) teszteli azt, hogy van-e egyáltalán mondanivalód a témáról, és fordítva: az olyan grafománoknak is kontroll, akiknek mindenről minden eszébe jut. A terjedelem betartása az összpontosításod mércéje.
3. Ha túlléped a terjedelmet: ne dumáld meg. Ne kezdj el olyan üres banalitásokat szajkózni, hogy nem a méret a lényeg, ugyanis a terjedelemkorlátnak- és megkötésnek nem ez a szerepe. Egy dolgozat a gondolataidról, nem pedig az orális vitaképességedről szól.
4. Készíts a szöveg elejére egy összefoglalást. Tíz sorban ismertesd miről szól a dolgozat, mi volt a pozíciód, honnan indultál, milyen eredményre jutottál és mik a konklúzióid.
5. Ha ezt az összefoglalót a dolgozat elején készíted, akkor remek sorvezető, ha pedig a végén, akkor remek kontroll. Ha ugyanis nem tudod egyetlen tízsoros bekezdésben összegezni, hogy miről írtál, akkor a szöveg egy fókusz nélküli zselé. Hogy ezt elkerüld:
6. Fogalmazz meg egy (hipo)tézist. Nem baj, ha azt nem tudod bizonyítani, vagy hogy esetleg téves volt az előfelvetésed: az is nagy eredmény, ha képes vagy leírni, tévedtél; az is nagy út, ami az ellenkező konklúziókhoz vezet.
7. Ne személyeskedj. A dolgozat ne a te személyes élményeidről, érzeteidről szóljon. Ne érzelgős, hanem okos legyen. Te, mint szerző persze meg KELL jelenj a dolgozatban, de ez ne valamiféle picsogás, műmájer lazulás, hanem artikulált álláspont legyen.
8. Ne akarj jófej lenni. A legtöbb dolgozat azzal van elfoglalva, hogy verbális mutatványokon keresztül igazolja azt, hogy a szerzőjük jófej. Kúl. Az oktatód viszont az érdekli: mennyire kreatív a gondolkodásod.
9. Ne akarj laza lenni. Felesleges nyelvi energiákat ne pazarolj arra, hogy mulatságos, laza, vagy akármilyen légy… a dolgozat nem valamiféle sminkkészlet, ahol szavakkal rajzolod meg a saját elképzelt portrédat. Vagy ha igen: a szöveg legfeljebb izzadságszagú lesz, de nem laza.
10. Ne lírizálj. Ne képzeld azt, hogy egy nagy író vagy, ha évente mindössze egy-egy alkalommal írsz párezer karaktert, mert rettenetesen fals, hazug szövegeket fogsz gyártani.
11. Ne habosíts. A dolgozat ne arról legyen posztmodern tudósítás, hogy te éppen hogyan fogalmazol. Ehelyett tedd föl magadnak a kérdést: mit akarok mondani? És utána ezt válaszod meg néhány egyszerű mondattal.
11.1 Az írás néha nehezen megy. Az ember tudja mit akar mondani, ötlete, témája is van, mégsem jönnek a mondatok. Írás közben gyakori a görcs, gyakori az, hogy gyökkettes, alany - állítmány - tárgy problémák lépnek fel. Hasonló a rajzoláshoz, tervezéshez, amikor a fejben vannak a dolgok, csak épp papírra nem tudnak kerülni. Ne görcsölj. Kérdezd meg magadtól, hogyan mesélnéd el a témádat a szüleidnek, vagy a barátnődnek, képzeld el, ahogy beszélgetnél a témáról sörözés közben, és a fejedben felhangzó mondatokat írd le. Mihelyst legépelsz öt sort, pillanatok alatt lesz öt oldalad is.
12. Ha valamit nem tudsz: ne spekulálj. Kérdezz, vagy olvass utána. Az is lehet jó dolgozat, ha az ember összeszedi ki-, mire jutott már korábban az adott témában.
13. Ne alibizz. Ha összehánysz egy szöveget, és alibidumákkal rakod tele: az lesz ami, vagyis fércmű.
14. Legyen önkontrollod. Ha a wikipédiából kopipésztelsz: azt az oktatód is megtalálja, ráadásul – vélhetően – eleve olyan témát kapsz, amihez nagyon ért.
15. A finisben hajlamos az ember megszeretni dolgozatát. Ne tedd. Az önelégedettség hullámain legyen annyi erőd, hogy őszintén visszanézd: mennyi munkaórát is feccöltél a dologba? Ha az kevés: ne legyenek illúzióid, az elégedettség delíriumán túl a dolgozat az lesz, ami: összecsapott fércmű.
16. Ne menőzz. Biztos láttál már buszon, vagy a megállóban tizenhároméves srácokat, halálosan tépett hajjal, szájukban cigivel, feketére festett körömmel, esetleg tizenegy-két éves kislányokat teeth, tits & toes klasszik Hollywood pózban … inkább elszorul a szív, semmint vonzódik. A te dolgozatod sem vonzó, ha olyan kulturális, intellektuális szerepet próbál játszani, ami még nem a sajátod.
17. Vagyis – és talán a legfontosabb – ne játssz a dolgozat ürügyén, hanem gondolkodj.
18. Ez csak úgy megy, ha szereted a témád. Az sem túl nagy baj, ha még érdekel is.

blog comments powered by Disqus