Aforizmák a rajzolásról - II.

Míg a biennálén dolgoztunk, számos, a rajzolással kapcsolatos idézetbe, aranyköpésbe botlottunk. Ezek némelyikét már sikerült feldolgozni néhány posztban, amelyek itt és itt olvashatóak. Végig nagy volt a kísértés, hogy ezeket az idézeteket valamiféle könyvben, kiadványban is megjelentessük, de - ahogy erről már szó volt - az a munka, amire végül voksoltunk nem valamiféle retrospektív áttekintésre, hanem a rajzzal kapcsolatos vélekedések jelenidejű dokumentálására törekedett. Ezzel párhuzamosan azért csak jöttek az idézetek, különösképp Pölös István és Molnár Csaba gyűjtőmunkájának eredményeként. Ehelyütt ebből az anyagból adok most közre, amit kiegészítettem Molnár Csaba dolgozatának kicsontozott változatával. Szövegében rengeteg olyan mondat volt, amely klasszikus aranyköpésként is megállja a helyét. Annak érdekében, hogy ez ne egy tömegben jelenjen meg, az egyes fragmentumokat összekevertem. Jó olvasást!

Útjára ered egy aktív vonal szabadon, céltalanul; séta ez, csak úgy, a séta kedvéért.
/Paul Klee: Pädagogisches Skizzenbuch, Bauhausbücher II., München, 1925. 6. Magyarul: Pedagógiai vázlatköny. Corvina kiadó./

A vonal-elem ismertetőjele a mérték, a világos-sötét elemé a súly, a szín elemé a minőség: A mérték, a súly, a minőség formai eszközei minden elvi különbözőségük is bizonyos kapcsolatokba kerülnek egymással. A szín minőség, súly és mérték. A vonal csupán mérték.

A grafikában az egyéni stílus a számítógépek használatával látszólagosan eltűnni látszik. Munkánk tere átkerült egy korábban ismeretlen számítógépes világba. A gép virtuális valóságában a vonalhoz kapcsolódó mozdulat megváltozik, a vonal személyes jellege megszűnik. /Molnár Csaba: TERV - RAJZ – TAN. A rajzolás fontosságáról. DLA értekezés, Kézirat BME Építészmérnöki kar, Mesterképzés. 2005. 40./

Ott, ahol tisztán élnek a színekkel, ez a három metszi egymást. Aki uralkodik az eszközökön, annak megadatik a dolgokat olyan erővel felruháznia, hogy a tudat számára távolabb eső, új tartományokba is elérjenek. Ám ennek az alkotói foknak ugyanilyen sorsdöntő jelentősége van negatív értelemben is: itt eshet meg, hogy nem érjük el a legnagyobb és legsúlyosabb tartalmakat, s hiába vezetne oda lelki hajlamunk, zátonyra futunk, mert nem tudunk tájékozódni a formai síkon. /Paul Klee: Pädagogisches Skizzenbuch, Bauhausbücher II., München, 1925. 53. Magyarul: Pedagógiai vázlatköny. Corvina kiadó./ Helene Schmidt-Nonne: Hogyan tanított Paul Klee, írásában található idézet

A vonallal nem lehet hazudni. Ha megpróbálják, az kiderül. /Sulyok Gabriella/

Az emberi társadalomnak ahhoz, hogy egyenes vonalat húzzon a tájba, és azt állandó formává tegye, el kellett sajátítania a mérés és a megfigyelés tudományát. A természetes tájban húzódó egyenes vonal egyértelműen arra utal, hogy értelmes lények élnek a környéken. De vajon biztosra vehetjük, hogy az egyenes vonal, a sík terep képviseli a logikát, nem pedig a természet világának sokkal bonyolultabb rendje? Deyan Sudjic: The Edifice Complex,. How The Rich and Powerful Shape the World. Magyarul: Épület-komplexus. HVG Kiadói Zrt., Budapest, 2007. ford.: Szeiberth Ádám.

A megfogant építészeti gondolat leggyakrabban vonalak képében születik meg; az alkotó és mások számára is érzékelhető formát ölt, mely forma ettől kezdve alakíthatóvá válik. A vonal csodálatos, már-már misztikus képessége, hogy önmagában képes a gondolat lényegének (akár térbeliségének) kifejezésére. Mutatóujjunk egyetlen gyors mozdulatával a levegőbe, bottal a folyópart homokjába, ceruzával, tollal papírra rajzolva, újabban számítógép képernyőjére varázsolva. Mind ugyanazt szolgálja: a gondolat kifejezését. A vonal az építészeti tervezés legfontosabb, de nem egyedüli kifejezőeszköze. /Balázs Mihály: „Gondolatok építészetről és rajzról - Érzelmi és értelmi pontosság”, in: Régi-új Magyar Építőművészet, 2005/4./

A vonal, a folt a papíron az alkotó egyéniség szellemi lenyomata is. Ettől a személyességtől válik minden rajz egyénivé, függetlenül attól, hogy milyen korban, stíluskorszakban született. /Molnár Csaba: TERV - RAJZ – TAN. A rajzolás fontosságáról. DLA értekezés, Kézirat BME Építészmérnöki kar, Mesterképzés. 2005. 40./

Hmmm, néhány építész tényleg csak vonalakat húz, de azért vannak néhányan, akik építenek is. Ráadásul a finnországi szauna- és hétvégi ház kultúra következtében csaknem minden finn tud építeni valamennyire. Ez itt praktikus. De általában tényleg csak vonalakat húzunk. /Tiina Toratti/

Házaink, terveink, rajzaink beszélnek. Ők az önarcképeink. (Cságoly Ferenc) SOMOGYI Krisztina: Cságoly. Kijárat Kiadó, 2004. 105.

A rajzolást jobban szeretem, mint a beszédet. Rajzolni gyorsabb és kevesebb helyet ad a hazugságoknak. /Le Corbusier/

Márpedig az vitathatatlan tény, hogy a rajzolás gondolkodás. [Egy építész] a rajzolás segítségével rögzíti és engedi formálni gondolatait, de amikor a rajz tervvé alakul, eszköze a geometria lesz, melynek szerkesztő rituáléja is új gondolatokat ébreszthet. /Molnár Csaba: TERV - RAJZ – TAN. A rajzolás fontosságáról. DLA értekezés, Kézirat BME Építészmérnöki kar, Mesterképzés. 2005. 36-37./

A szavaimon nem uralkodtam annyira, amennyire uralkodom a rajzban. /Szalay Lajos/

Tudatunkban szaporodik a mesterséges anyag: a közvetett tudás; ismereteink egyre nagyobb hányadát vagyunk kénytelenek (dokumentumokból) fotókból, filmekből, statisztikákból, termelési mutatókból meríteni. Ez a kép reális annyiban, amennyiben nemcsak a valóság képe, de maga a valóság is közvetett és mesterséges, és egyre mesterségesebb […] Jellemző Marshall McLuhan anekdotája: "de szép gyerek!" mondják, mire a büszke anya: "Hát, még ha látnák a fényképét!". HAJAS Tibor: Szövegek. Enciklopédia Kiadó, Budapest, 2005, 232. oldal.

Már nem a tudás a hatalom, hanem az, ami a képekben összegyűlik vizuális információ formájában, a kép tudás a világról. Minden hatalom a vetített vizualitásé. BALASSA Péter: A fényírástudók felelőssége, Filmvilág folyóirat, 1990/4. szám, 2. oldal

Az építészeti grafika, mint kultúra a stílusban fejeződik ki. A grafikai stílusok a korszakonként meghatározott ábrázolási hagyományok és szokások ellenére mindaddig magukon viselték az alkotó építész egyéni vonásait, amíg az ábrázolás eszköze közvetlen kapcsolatban volt vele. /Molnár Csaba: TERV - RAJZ – TAN. A rajzolás fontosságáról. DLA értekezés, Kézirat BME Építészmérnöki kar, Mesterképzés. 2005. 40./

Ha a képzőművészet, zene és testnevelés lennének a vezető tantárgyak az általános iskolai tantervben, kétségtelenül a tanulási zavarokkal küzdőknek a mostaniaktól eltérő csoportjával lenne dolgunk. GESCHWIND, N. The biology of cerebral dominance: Implication for cognition. Cognition, 17, 1989.

A rajz hozzájárul egy kreatív szemlélet és személyiség kialakulásához, mely az alkotó és ismeretekre vágyó ember elengedhetetlen tulajdonsága. /Molnár Csaba: TERV - RAJZ – TAN. A rajzolás fontosságáról. DLA értekezés, Kézirat BME Építészmérnöki kar, Mesterképzés. 2005. 41./

Az átlag iskolaműveltséggel rendelkező európai ember képmegértése és képkultúrája sokkal alacsonyabb színvonalon áll, mint ugyanennek az embernek az irodalmi kultúrája, mert amíg száz közepes műveltségű ember közül negyven egészen pontosan képes megérteni és ›megbeszélni‹ valamely irodalmi alkotást, addig ugyanebből a százból jó eredmény, ha öt vagy hat élvezni és érteni tud egy képet. Következik ez annak a kultúrának az általános természetéből, amelynek a neveltjei vagyunk, s amely, mint tudjuk, elsősorban az írott alkotások megértését favorizálja, úgyannyira, hogy a mai európai ember a különböző műformák nyelvéből és frazeológiájából az iskolában csak egyetlenegyet sajátít el teljesebben: az irodalmit, s a képek formanyelve (a megértés és ízlés ábécéje) szinte teljesen ismeretlen marad előtte. […] Holott a kép mindinkább központi jelentőségűvé válik, sőt hovatovább sokkal központibb szerepű lesz, mint az irodalom. GAÁL Gábor: Kép-analfabétizmus in: KÁNTOR Lajos: Kép, világkép a régi korunk az új művészetért. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1977.

A rajz nem cél, hanem eszköz az építész kezében. A (építészeti) grafika - a vázlattól a számítógépes látványig - alkotó módszer. /Molnár Csaba: TERV - RAJZ – TAN. A rajzolás fontosságáról. DLA értekezés, Kézirat BME Építészmérnöki kar, Mesterképzés. 2005. 3.

Az épülettervezés oktatása, mint három részből álló folyamat egyidejűleg három különböző műfajban zajlik: (i) minden más ábrázolási módot megelőzve a kezdeti elképzelések szabadkézi vázlatai, (ii) folyamatos modellépítés különböző léptékben a koncepció gyakorlati kipróbálására és (iii) a fenti két módszerrel összhangban, a számítógéppel segített tervezés mind szerkesztés, mind pedig modellezés céljára. A tervezés folyamán e három módszert nyilvánvalóan folyamatosan váltogatnunk kell. / Frampton, Kenneth: „Hét pont az ezredfordulóra” in: Kerékgyártó Béla (szerk.): A mérhető és a mérhetetlen, Építészeti írások a huszadik századból. Typotex Kiadó, Budapest, 2000. 402. ford.: Varga Titanilla és Masznyik Csaba/

A rajz a nyelvi és esztétikai útkeresés eszköze. Átmenetet képez az érzelmi és a racionális, logikai gondolkodás között. Absztrakt volta ellenére kifejezi a koncepcióban ott rejlő egyéni indíttatást, érzelmi töltetet. Egy elképzelésről lehet beszélni, magyarázni, logikus érvekkel vitatkozni, de csak verbálisan tervezni nem lehet. A rajz az információ átadásának konkrét formája. /Molnár Csaba: TERV - RAJZ – TAN. A rajzolás fontosságáról. DLA értekezés, Kézirat BME Építészmérnöki kar, Mesterképzés. 2005. 41./

Nagyléptékű homlokzati részleteket rajzoltam meg és azokat mutattam az építőknek, hogy így kell majd kinéznie a háznak. Megirigyeltem a barokk építészektől a virtusukat, hogy épületeik és azok rajzai között láthatóan szoros, mélységes kapcsolat volt. /Janáky, István: A hely. Janáky István épületei, rajzai, írásai. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1999. 98./

A gondolatok fejlődését is reprezentáló rajzok eltűnnek a gép memóriájában. Csak a végeredményt nyomtatjuk ki, melyből már nem rekonstruálhatók a tervezés fázisai. A terv "törzsfejlődése" az egymásra rakott skiccpauszok rétegein keresztül átlátható volt. A szerkesztőt a rajzolás és a rajzai is befolyásolták. /Molnár Csaba: TERV - RAJZ – TAN. A rajzolás fontosságáról. DLA értekezés, Kézirat BME Építészmérnöki kar, Mesterképzés. 2005. 50./

A rajzot a szellem anyaggá válásának első lépéseként tekinteni félelmetes, ám üdítő tapasztalat. A gyermek áldott felelőtlenségével és a beavatott megingathatatlan hitével kezdjük. Álmaink elhagynak bennünket, csak homályos képekre, az óhajtott valóságunk homályos képeire vetett futó pillantásokat engednek. Ha kitartóan küzdünk, akkor mintegy csoda, felsejlik néhány elfeledett kép. Ki nem mondott kérdéseken őrlődünk napokig, majd hirtelen megkönnyebbülésként formák körvonalazódnak a ködös gondolatokból. /Peter Magyar: Thought Palaces. Architectura & Natura Press, Amsterdam, 1999. 9-10./

Annak ellenére, hogy az építész az, aki képzeletében megteremti a leendő valóságot, létrehozásában fizikailag már nem vesz részt. Az építészet tiszta gondolatokban létezik, az épület pedig valóságos viszonyban áll a környezetével. A mű önmagáért beszél, az alkotó egyénisége elvontan jelenik meg benne. /Molnár Csaba: TERV - RAJZ – TAN. A rajzolás fontosságáról. DLA értekezés, Kézirat BME Építészmérnöki kar, Mesterképzés. 2005. 41./

Ha sorba állítjuk a művészeteket, és a grafikát vesszük előre, akkor tőle átmeneteket találunk a festészethez. Utóbbitól a színezett faragványokon át a szobrászathoz, onnan pedig az építészethez jutunk. Grafika és építészet tehát egyazon sor kezdete és vége. LOOS Adolf: Építészet in: A mérhető és a mérhetetlen, Építészeti írások a huszadik századból, KERÉKGYÁRTÓ Béla (szerkesztő), Fordította: KERÉKGYÁRTÓ Béla. Typotex Kiadó, Budapest, 2000. 21. oldal

Az építészeti grafika lényege az építészetben van. Általános építészeti tartalmat és minőséget közvetít. A vonalakat, foltokat, betűket és számokat az építészeti gondolat fogja össze. Így válik a vázlatból, látványból vagy tervből építészetileg is kifejező kép. . /Molnár Csaba: TERV - RAJZ – TAN. A rajzolás fontosságáról. DLA értekezés, Kézirat BME Építészmérnöki kar, Mesterképzés. 2005. 41./

A legjobb rajzoló lehet rossz építész, míg a legjobb építész rossz rajzos" LOOS Adolf: Építészet in: A mérhető és a mérhetetlen, Építészeti írások a huszadik századból. KERÉKGYÁRTÓ Béla (szerkesztő), Fordította: KERÉKGYÁRTÓ Béla. Typotex Kiadó, Budapest, 2000. 21. oldal

Merthogy az igazi építész valójában olyan ember, aki egyáltalán nem tud rajzolni, tehát ceruzavonásokkal nem tudja lelkiállapotát kifejezni. Amit rajzolásnak hív, kísérlet arra, hogy megértesse magát a kivitelezést végző mesterrel. Adolf Loos: Ornamens és nevelés – Válogatott írások. Válasz egy körkérdésre. A szövegeket válogatta, fordította és a tanulmányt írta: Kerékgyártó Béla. Terc Budapest, 2004. p. 169.

Az építész olyan kőműves, aki latint tanul. A rajzoktatásnak a klasszikus ornamensből kell kiindulnia. Adolf Loos: Ornamens és nevelés. Válasz egy körkérdésre. in: Ornamens és nevelés – Válogatott írások. A szövegeket válogatta, fordította és a tanulmányt írta: Kerékgyártó Béla. Terc Budapest, 2004. p. 171.

A gépben minden vonal egyforma. A gépi rajzolás során egy eredetétől megfosztott, anyagtalan virtuális képpel állunk szemben. A gépben egyenértékű nyersanyaggá változik a kézzel szerkesztett alaprajz, a szabadkézi tömegvázlat, beépítés környezetének fényképe, a makettről készített videó egy képkockája vagy a géppel generált fotórealisztikus látvány. A programok által kínált grafikai lehetőségek mindenki számára elérhetők. Ez azzal is jár, hogy tervek és látványok homogenizáltakká váltak, mert a "felhasználó" a programalkotó által kínált lehetőségek "rabjává" vált. /Molnár Csaba: TERV - RAJZ – TAN. A rajzolás fontosságáról. DLA értekezés, Kézirat BME Építészmérnöki kar, Mesterképzés. 2005. 40./

Amikor első alkalommal adatott meg számomra, hogy alkossak valamit- ez pedig igazán nehéz volt, mivel, mint említettem, felfogásom szerint az építészeti munkák grafikusan nem ábrázolhatók-, nyomban rútul megtámadtak. Adolf Loos: Építészet. in: Ornamens és nevelés – Válogatott írások. A szövegeket válogatta, fordította és a tanulmányt írta: Kerékgyártó Béla. Terc Budapest, 2004. p. 203.

Fotó: Bujnovszky Tamás