Klein Rudolf: Összetettség és ellentmondás a modern építészetben
E cikk címe utalás Robert Venturi Contradiction and Complexity in Architecture című könyvére, mely vízválasztót jelentett a modern építészet eszmevilágában. A hatvanas évekig ugyanis a teoretikusok nemigen foglalkoztak az említett fogalmakkal. Ha hallgatólag is, de az építészetet - különösen a modernet - ellentmondásmentes rendszerként fogták föl. A modern építészet úgy vonult be a köztudatba, mint egy, a végsőkig racionális, már-már a művészet köréből is kilépő, főképp mérnöki vagy legalábbis mérnöki szellemtől áthatott diszciplína.
A szakmai köztudat jelentős része a korai modern építészetet egy ilyen szigorú szakasznak tekinti, és úgy véli, hogy a lazítás csak a giedioni harmadik nemzedékkel vette kezdetét, amikor is Utzon, Saarinen és a többiek megkíséreltek kilépni az ortogonális rendszerből. Tézisem szerint azonban a korai modern építészet minden látszólagos racionalizmusa és metaszisztémára való törekvése dacára sokkal ellentmondásosabb, összetettebb és fragmentáltabb volt, mint akár az azt megelőző történelmi építőművészet, akár az azt követő második világháború utáni modem építészet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése