2016. március 24.

Moravánszky Ákos: Ligeti Pál és a korszakok hullámverése

Ligeti Pál Új Pantheon felé című, 1926-ban Budapesten megjelent könyve, és átfogóbb kidolgozása, az 1931-ben Münchenben kiadott Der Weg aus dem Chaos (Út a káoszból) fontos alkotásai az elméleti munkákban igencsak szűkölködő magyar építészeti irodalomnak. Szerzőjük építész, az "írás nem mestersége"- mentegetőzik könyvei bevezető soraiban -, mégis szükségét érzi, hogy gondolatait közreadja a kultúra és a művészet korszakos kérdéseiről.

Ligeti Pál (1885-1941) 1903-ban még festészetet tanult Nagybányán, műveit a Nemzeti Szalonban is kiállították. Később mégis inkább az építész pályát választotta. A budapesti Műegyetemen szerzett diplomát, majd 1911-ben megnyitotta építészirodáját, ahol bizonyos ideig Molnár Farkas és Major Máté is dolgoztak. Molnár Farkassal közös munkái villaépületek: a Mihály utcai Delej-villa (1929), valamint a Bimbó úti és a Napraforgó utcai kislakásos telepen épült villák (1931). Ligeti, aki kitűnően beszélt németül és franciául, s jártas volt a modern művészettörténetben és elméletben, hamarosan a magyar építészeti avantgarde egyik legfőbb szószólójává vált. Ligetit előadóként az új építészet számos műhelyébe meghívták, többek között a holland Opbouw kör is vendégül látta, J.J.P. Oud javaslatára. Ebben nem kis szerepet játszott az is, hogy munkatársa, Molnár Farkas korábban Walter Gropius weimari műtermében dolgozott, s hazatérte után a CIAM-Ost magyar csoportját vezette. Forbát Alfréd publikálatlan emlékirataiban azt írja, hogy ennek ellenére a CIAM fiatal gárdája nem kedvelte Ligetit, őket a radikálisabb formatörekvések érdekelték, pedig Ligetinek nem kis szerepe volt a csoport pályázati sikereiben. Forbát Ligetivel együtt tagja volt annak a bizottságnak, amely az 1937-es párizsi CIAM konferenciájára állásfoglalalást dolgozott ki az 1933-ban megfogalmazott Athéni karta új városépítészet elveivel kapcsolatban, illetve bemutatta a legújabb eredményeket.

A tanulmány PDF-ben /52 KB/.

Nincsenek megjegyzések: