2016. március 15.

Simon Mariann: Regionalizmus – A hely kihívása

A régió latin szó, jelentése vidék, tájék, városnegyed, városkerület. Olyan kisebb vagy nagyobb terület, amelyet valamely közös tulajdonság választ el a környezetétől: a régió lehatárolás és különbözés. Ami regionális, az helyhez kötötten sajátos és más - a regionális építészet helyhez kötötten sajátos és más. Bár a regionális építészet problémája visszavezethető akár Vitruviusig is (1), a hely - egy város, egy földrajzi terület, egy ország - építészetének különbözése akkor válik igazán témává, amikor a technika fejlődésével, a gazdaság terjeszkedésével és a kommunikáció kiszélesedésével az általánosító, univerzalizáló tendenciák felerősödnek; a regionális kérdése mint a modern életforma (és a modern építészet) okozta érték- és helyvesztésre való reakció jelentkezik. A helyi építészeti karakter megléte külső és belső szemlélőnek egyaránt jelentheti egyszerűen csak az általánostól, az egyformától való eltérés nyújtotta formai-esztétikai változatosságot; a hely lakóinak azonban ez a különbözés a kötődést, az identitás kialakulását fenntartó eszköz is. A régiók határait átlépő építészetnek utóbb egyre nehezebbnek tűnik visszatalálni a helyhez, s meghatározni, mi adja egy terület karakterét. A regionális építészet számára a kérdés kettős: 1. Hogyan fordítható le az építészet nyelvére a helyi jelleg? - és 2. A fellelt elemekből mit és mennyit lehet és szabad alkalmazni, hogy a végeredmény ne legyen hamis, édeskés és populista?
A helyi jelleg elvesztése fölötti aggodalmak és az annak visszanyerésére tett megoldási javaslatok végigkísérik a 20. század második felének építészetelméletét; a regionalizmus gondolata meg-megújuló formában tör a felszínre.

Az első, komolyabb visszhangot kiváltó, a helyi jelleg fontosságát hangsúlyozó írás 1947 októberében jelent meg a The New Yorker magazinban Lewis Mumford tollából. (2) A nemzetközi stílus definiálta modern építészet gépies, személytelen és puritán, amely egyoldalúan értelmezi a funkcionalizmust, amikor csak a mechanikus funkciók kielégítését tartja szem előtt, holott a humán funkciók - az emberi érzések, érzelmek és az egyéni szempontok - figyelembe vétele legalább olyan fontos - állította a szerző. A nem-gépies és nem-formális modern építészet példáját Mumford a kaliforniai partokon találta meg, s nevezte el Bay Region stílusnak, amely "szabad, mégis visszafogott kifejezése a helynek, a klímának és a tengerparti életformának." A Bay Region stílus a modernnek a helyhez kötődő és emberi formája, az univerzális modern regionális alkalmazása. Lewis Mumford cikke felkavarta a kedélyeket: az 1948 februárjában a Museum of Modern Art (MOMA) szervezte "Mi történik a modern építészettel?" című konferencián Mumfordot sovinizmussal és szentimentalizmussal vádolták.

A tanulmány PDF-ben./114 KB/

Nincsenek megjegyzések: