2016. március 23.

Sólymos Sándor: Keretes szerkezet

Az építészet a zenével és az irodalommal rokonítható szimbolikus nyelv, ahol a szerkezetnek és a dramaturgiának kitüntetett szerep jut. Ezért, ha egy építészeti vonatkozásokkal is bíró eseményben a szerkezet és a dramaturgia több jelentéstani síkon, több összefüggésben is előfordul, akkor az kulturális jelentést, szimbolikus értelmet nyer. 2001. szeptember 11-én - magyar idő szerint délután négy és hat között - a televízió csatornák élő adásban közvetítették1 azt, amit bár a saját szemünkkel láttunk, mégsem akartunk elhinni. Mert nem hittük, azt hogy ilyen van, hogy ilyen lehetséges. Hollywoodból kaptunk már elég kiképzést s ennek okán épp eléggé be is vagyunk oltva ellene. Pedig amit láttunk, első pillantásra teljesen olyan volt, mint egy hollywoodi katasztrófafilm. Mint egy profi-mód kitalált hátborzongatás, amelyben egy dramaturgiailag "jól megtervezett pillanatban" hirtelen előugrik a több sebből vérző Bruce Willis, mint az "örökké másnapos és borostás, kirúgott zsaru", a koszos atlétájában és "jól megmenti a világot", mi pedig "jól megkönnyebbülhetünk", hiszen még is csak felülkerekedett a jó, azok a hülye rosszak pedig "jól megkapták, ami nekik járt". Kit érdekel egy újabb, ilyen "akció-gagyi" - gondoltuk - és már kapcsoltunk is volna tovább másik csatornára, de ott is ez ment. A következőn is ez ment és a következőn is.

A WTC (World Trade Center/Világkereskedelmi Központ) ikertornyai ellen elkövetett terrortámadást hírül adó, a történteket elemző, visszatekintő és magyarázó írások, képriportok, fotó dokumentumok ezrével jelentek meg, a különböző médiumokban és azóta - egy évvel a történtek után - is folyamatosan keletkeznek és találhatók meg újabbak és újabbak az Internet különböző oldalain2. Várhatóan az évfordulóra ismét felszökik a "9.11"-es láz, és feltehetően az US. Government is készül valami eredményt felmutatni a terrorizmus ellenes egyéves harc után a szavazópolgárok megnyugtatására.
Szándékaim ezzel az írással nem a megemlékezések sorát szaporítani, nem is feliratkozni a jól értesültek listájára, vagy az évfordulóra nyomulók közt dobogós helyet szerezni, hanem egy - szinte véletlenül a látókörömbe sodródott - (szakirodalmi, filológiai) adat, egy különös egyezés tényére szeretném felhívni a figyelmet, s végiggondolni, ami ennek kapcsán felmerülhet; az építészettel kapcsolatos viselkedésünkön és az építészet szimbolizmusán elmélkedni, s ezt közreadni.


Nincsenek megjegyzések: