2016. április 28.

Kohout Dávid: A skicc színeváltozása

A dolgozat az építészeti reprezentáció témakörével foglalkozik. Az építészeti gondolat a tervezett épület megvalósulásáig sajátos metamorfózison megy keresztül. E nagyívű átváltozásnak alighanem végtelen számú változata lehet, egyéni módszerektől, szokásoktól függően. Ebben az írásban az építészeti koncepcióalkotás munkamódszereire, illetve reprezentációs technikáira fókuszálunk. A reprezentáció fogalmát alapvetően valaminek a bemutatása, ábrázolása vagy megmutatkozása, kifejeződése értelmében használom, ami a prezentáció fogalmától (bemutatás, benyújtás, kiállítás) ebben a kontextusban annyiban tér el, hogy itt az építészeti gondolatok, adatok, koncepcionális és megoldási vázlatok, vagy akár látványok tervezés-közi leképezéséről, vizuális megnyilvánulásairól lesz szó.

A skicc mint az építészeti gondolatok többnyire első, de a munkafolyamat alatt végig fellelhető ábrázolásmódja a legalapvetőbb eszköz az építészeti ötlet reprezentálására. A skicc hétköznapi értelemben a friss, laza kézmozdulatokkal felvázolt ötletet jelenti, amely létrejötte pillanatában bonyolult interakcióba kezd a szerzővel. Az ilyen rajzok által indukált gondolatok a racionalizálás útjára lépnek; a szerző egyfajta keresésbe kezd, ami az ösztönös, emocionális rajzokból kinyerhető építészeti esszencia felkutatására irányul. E sajátos kommunikáció a skicc és az építész közt azt eredményezi, hogy az építészeti gondolat absztrakt mintákból kifejlődve válik hagyományos műszaki tartalmú rajzzá.

A tanulmány PDF-ben /7,0 MB/

Nincsenek megjegyzések: