Sigurd Lewerentz építészetével és a ’másik’ modern fogalmával elsőként az arc’ folyóiratban és Szalai András xx. századi építészettörténet előadásain szinte egyidőben találkoztam. A kortárs építészeti trendek sokszor hivalkodó és konceptuális jelentésekkel felruházott zűrzavarában Lewerentz és a ’másik modern’ építészeinek munkái olyan alapnak tűntek, mely maradandóbb értékekkel bír, mint sok felkapott kortárs építészeti teória és formai irányzat. Érdeklődésemnek ettől fogva folyamatosan fókuszában álltak – mégha olykor másokkal társbérletben is – a ’másik modernek’.
A 2000-2001-es tanévre Finnországba, az Oului Egyetemre nyert ösztöndíjam, visszatekintve rá, kiváló lehetőség volt az alaposabb megismerésre. A skandináv építészet hagyományosan praktikus szemlélete szinte determinálta a modern építészeket az utópikus és kanonizált modern ellenében arra a szemléletre, ami a másik modern sajátja. Nem véletlen talán, hogy a modern építészet másik hagyományának képviselői között szép számmal fordulnak elő svéd, finn, norvég vagy dán építészek. Skandináviát bejárva a híres és névtelen építészek műveiben örömmel láttam annak a szemléletnek a megvalósulását, melyet egyre inkább nem csak érdekesnek, de követendőnek fogadtam el.
Az érdeklődés akkor fordult kutatássá, amikor a Modern Nordic Architecture nevű egyetemi program keretében egy szemináriumi dolgozat1 megírása vált feladatommá, amely e tudományos diákköri dolgozat alapjául is szolgált. Szintén a Modern Nordic Architecture programja, szűkebben Mikko Mannberg előadásai fordították figyelmem a fenomenológia környezeti és építészeti vonatkozásaira, melyben megtalálni véltem az eszközt a másik modern építészetének értelmezésére. A dolgozat ennek a kísérleteként született meg (össz-skandináv alkotásként: Finnországban, svéd építészről, norvég teoretikus elméletével).
Az angol nyelvű szeminárium itthoni átdolgozásával (újraírásával) zárult be a kör: azok az olvasmányok, melyek elsőként keltették fel érdeklődésem, most újra előkerültek, immár a dolgozat forrásaiként.
Köszönettel tartozom Leena Kuorelahti-nak, Petri Vuojala-nak, Aarne Taaruma-nak, Mikko Mannberg-nek és az építész tanszék könyvtárosának az Oului Egyetemről a szeminárium megírásához nyújtott segítségükért. Konzulensemnek, Szalai Andrásnak, és Krähling Jánosnak a bíztatásért, valamint Ferkai Andrásnak és Kerékgyártó Bélának. Barátaimnak, akik támogattak Finnországban és itthon (Kalina, Linn, Deirdre, Sylvio, Ale és a többi ’monarch’ valamint Tamás). Továbbá Sigurd Lewerentznek és a másik modern építészeinek.
A tanulmány PDF-ben /4 MB/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése