„És küldött Salamon király és elhozatta Hirámot Tyrusból. Ez egy özvegy asszony fia volt Naftali törzséből és apja tyrusi ember, rézműves és tele volt minden bölcsességgel, szakértelemmel és tudománnyal, alkotni mindenféle művet rézben. És eljött Salamon királyhoz és elvégezte annak minden munkáját, és alkotta a két oszlopot rézből, tizennyolc könyök az egyik oszlop magassága és tizenkét könyök hosszú szalag fogta körül a másik oszlopot, és két oszlop koronát készített, elhelyezendőt az oszlopok tetejére, rézből öntve: Öt könyök egyik korona magassága és öt könyök a másik korona magassága. Hálóművű recézetet láncszerű rojtokkal készített a koronákra, melyek az oszlop tetején voltak, mégpedig hetet az egyik koronára és hetet a másik koronára, és fölszerelte az oszlopokat, két sor díszítést adva az egyik recézetre, hogy takarják a koronákat amelyek a gránátalma szerű oszlopfők fölött voltak és hasonlókép járt el a másik koronával. A koronák pedig, amelyek az oszlopok tetején voltak, liliom alakuak voltak, négy rőf átmérőjűek voltak, a belső térben. Azonkívül koszorúk díszítésül a két oszlopon is felül, a domborodással szemben, amely átellenben volt a recézettel és kétszáz gránátalma díszítés kettős sorban körül és hasonlókép a másik csúcskoronán.
És fölállította az oszlopokat a szentély csarnoka számára és midőn a jobboldalit fölállította, elnevezte azt Jákinnak, és fölállította a másik oszlopot és elnevezte azt Boáznak. És az oszlopok tetején volt liliom alakú mű: ezzel befejeződött az oszlopok munkája. Aztán elkészítette a vízmedencét, rézből öntve, tíz könyök az egyik szélétől a másikig, kőralakúra, öt könyök magas és harminc könyöknyi fonal fogta körül, és növény díszítmények voltak a szegély alatt, körülvették azt tíz könyöknyire, bekerítették a víztartó medencét két sorban és a díszítmények egyöntésűek voltak az egésszel. És az egész tizenkét rézből öntött szarvasmarhán állott, három fordult észak felé, három fordult nyugat felé, három dél felé, három pedig kelet felé, fölöttük nyugodott a víztartó medence és a hátsó részük befelé irányult. A medence vastagsága tenyérnyi volt és a széle olyan volt, mint liliom virág formára készült serleg széle, kétezer bát tartalommal. És befejeződött az egész munka amelyet Salamon király végeztetett az örökkévaló háza részére és elvitte Salamon atyjának, Dávidnak szent tárgyait, az ezüstöt és az aranyat és az edényeket, és elhelyezte az örökkévaló házának kincstárában”.
A szövegmontázs PDF-ben /120 KB/.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése