E három dialógus* mindegyike** „Alkalmi írás”. Csak az irodalomtörténeti érdekesség kedvéért említendő itt, hogy az Eupalinosz előszónak készült az Építészet című nagy Albumhoz, amely Sue és Mare urak szerkesztésében jelent meg, mintegy húsz évvel ezelőtt. A kívánt szövegnek megadott (mintegy 120 000 betűhely által meghatározott) terjedelmet kellett betöltenie a papíron, a formátum, a választott betűtípus, a lapok tükre és díszítése követelményének megfelelően. A dialógusforma használatából adódó szabadság lehetővé tette, hogy jelentéktelen párbeszédekkel való játék révén, akár a tüzérek, a célponttól való csekély eltéréssel eleget tehessünk e feladatnak. Egy közbeszúrt „Persze” vagy „Kétségtelen” semminek sem árt, de egy egész, tetszés szerint megtartható vagy elhangzó sort képez.
Eupalinosz nevét a szerző, építészek neve után kutatva, a Grande Encyclopédie-ben találta, az „Építészet” címszónál felütve a könyvet, amely egyébként, a név puszta említésén túl, magára a személyiségre vonatkozóan néma maradt.
Kitűnő barátom, M. Bidez, a tudós gand-i hellénista azonban közölte velem, majd közre is bocsátotta, amit tudni lehet róla. Úgy látszik, a valóságos Eupalinosz inkább mérnök lehetett, mint építész. Ezúton követem meg Árnyát, hogy a szóvivő nagyon is alantas szerepére kárhoztattam.
(A szerző jegyzete az 1944-es francia kiadáshoz.)
*Jelen magyar kiadásban a három dialógus közül, a Dialógus a fáról elhagyásával, csak kettő szerepel. (A kiadó)
**Alant csak az Eupalinosz vagy az építész című párbeszéd olvasható (WérGidA)
A szöveg PDF-ben /115 KB/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése