A kritikai regionalizmus koncepcióját Kenneth Frampton huszonkilenc évvel ezelõtt Kritikai
regionalizmus. Az ellenállás építészetének hat pontja (1983) c. újszerû tanulmányában tette közzé. A
tanulmány egy lista kíséretében született, amelyre Frampton azon építészek nevét jegyezte, akik
választ találhatnak a globalizáció kérdésére. A genius locihoz való visszatérés, a hiteles építészet
gyökerei után folytatott kutatás eredményei egy új modernizmus szükségességét vetették fel, amely
azonban túl akadémikusnak bizonyult ahhoz, hogy a gyakorló építészeket is megszólítsa. Az
„ellenállás” nem tudott forradalmi alternatívát megfogalmazni a már tankönyvekben oktatott „avantgárdhoz”
hasonlóan, hiszen az építészeti hitelesség jelentését nem definiálta kellõképp.
A kritikai regionalizmus felvetéseit újra kell vitatni annak érdekében, hogy az – részben Walter
Benjamin auradefiníciójának hatására – kitörhessen teoretikus burkából. Benjamin felismerése
Gernot Böhme atmoszféraértelmezésével rokon, amely lehetõséget kínál arra, hogy a vitát elvont,
„objektív” helyett tapasztalati szintre helyezzük. Törekvésünk az épületnek és lakójának, használójának
közös jelenlétére, e jelenlét megtapasztalására irányul, mivel csupán ennek segítségével érthetõ
meg igazán a regionalizmus számára alapvetõ fontosságú hely. Összefügg ez Peter Zumthor
elõadásaival is, aki e megközelítést tervezõi praxisa szerves részének vallja.
Vajon lehet-e finomítani a kritikai regionalizmus elvi kategóriáin? Figyelmünket a tapasztalt
valóság felé kell fordítanunk annak érdekében, hogy a megújuló identitás építészetét autentikus
alapokra helyezhessük. Ki kell szélesítenünk Frampton ontológiai mélységû elvi kritériumainak
alkalmazását, összevetve Mircea Eliade, Titus Burckhardt vagy René Guénon mûértelmezõ tanulmányaival,
amelyek egy nem nyugati típusú építészeti érzékelés lehetõségét kínálják.
Európa regionális palettáján Magyarország hozzájárulhat a kritikai regionalizmus „kívülrõl
érkezõ” elméletének újraértelmezéséhez, s egy új identitás megteremtésének forrásává válhat. Ezen
feladatok teljesítésében is szerepet játszhat a Pannonhalmi Bencés Fõapátság történeti együttesét
kiegészítõ új építmények ilyen szempontú elemzése, alkotói megközelítésmódjuk kritikai megvilágítása.
Forrás: Építés – Építészettudomány 40 (1–2) 141–197
Kép: Czigány Tamás, forrás: http://hazai.kozep.bme.hu/hu/apatsagi-boraszat-pannonhalma/
A tanulmány PDF-ben /4MB/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése