Mai "művészettörténet" szavunk olyan idegen nyelvű kifejezések - Kunstgeschichte, histoire de l'art, history of art - fordításából ered, amelyek azt jelentik: a művészet története. A kifejezés tehát egyszerre jelenti a tudomány tárgyát és magát a tudományterületet. Lényeges, hogy mindkét szó egyes számban áll: nem különféle művészetekről, hanem a művészetről "mint olyanról", s annak folyamatos történetéről van szó. Ilyen felfogásban először Johann Joachim Winckelmann adott ki könyvet 1764-ben, Az ókori művészet története címmel.
Hol találkozhatunk ezzel az általában vett művészettel, és hogyan ismerhetjük meg a történetét? A valóságban a szemlélőnek mindig egyes művekkel van dolga - de szolgálhatnak ezek a tárgyak arra is, hogy mint csepp a tengert, a bensőséges szemlélet számára a művészetet mint olyant jelenítsék meg. Ám ennek az egyes számban elgondolt - a szemléletesség sajátos birodalmát megjelenítő - "művészetnek" a képzete korábban ismeretlen volt - csak az újkor kezdetén fokozatosan alakult ki és vált általános fogalommá az európai kultúrában. Műalkotások, mióta ember létezik, mindig is készültek - de csak néhány évszázada tekintjük úgy őket, mint amik külön öntörvényű világot teremtenek. Hans Belting joggal mondja, hogy "a kép korát" csak a 16-17. század fordulóján váltotta fel "a művészet kora".
Szöveg forrása: Mindentudás Egyeteme
Kép: Raphael Mengs: Johann Joachim Winckelmann, 1755 k.
A tanulmány PDF-ben /112 KB/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése