Peter Behrens (1868-1940) német építész volt az első modern értelemben vett formatervező. Festőnek tanult, érdeklődése William Morris hatására fordult az iparművészet felé. A müncheni Sezession csoport alapítói közé tartozott. Ezt az egyesületet — amelynek neve hivatalosan Verein bildender Künstler (Képzőművészek Egyesülete) — fiatal művészek (Behrens mellett többek között Fritz von Uhde, Franz Stuck és Max Liebermann) hívták életre 1892-ben, a fennálló művészegylet, a Künstlergenossenschaft konzervativizmusa elleni tiltakozásul. 1900-ben Behrens meghívást kapott a Darmstadt-Mathildenhöhe-i művészkolóniára, ahol lehetősége nyílt első épülete (saját háza) megtervezésére és kivitelezésére — minden berendezési tárgyával együtt. Ebben az időszakban nagy hatással volt rá Nietzsche Zarathustrája. 1903-ban a Düsseldorfi Iparművészeti Iskola vezetője lett. 1907-ben részt vett a német Werkbund alapításában.
Ekkor kezdődött el és tartott az első világháborúig alkotói munkásságának az a sorsdöntő korszaka, amikor Berlinben az AEG (Allgemeine Elektrizitätsgesellschaft — Általános Elektromosművek) művészeti tanácsadójaként — valójában formatervezőjeként — működött. Feladata egy a cégét összetéveszthetetlenül jellemző — reklámjaiban, termékeiben és jellegzetes tárgyaiban egyaránt kifejezésre jutó — egyöntetű stílus kidolgozása volt; vagy korunk szóhasználatával: egyfajta „corporate identity" megteremtése. Behrens olyan modern ipari kultúrát teremtett munkásságával, amely az élet minden területére kihatott. Gyárépületei (AEG Turbinagyár, Berlin, 1909; AEG Kismotorgyár, Berlin, 1911) tiszteletet parancsoló tárgyilagosságában (Sachlichkeit) a modern műszaki civilizáció méltó kifejezésére talált. Későbbi műveiben, például a német követség épületében (1911-1912) Szentpétervárott erőteljesen visszatértek a klasszicizmus és a reneszánsz történelmi reminiszcenciái. Berlini építészirodája 1910 körül a modern szellem kibontakozásának fontos műhelye volt; hosszabb-rövidebb ideig nála dolgozott a fiatal Le Corbusier, Walter Gropius és Ludwig Mies van der Rohe is. 1922 és 1936 között Behrens a Bécsi Képzőművészeti Akadémia professzora, az építész mesteriskola vezetője volt. 1936-ban megbízást kapott a Berlini Művészeti Akadémia építészeti mesterműhelye vezetésére.
Magyarul: Moravánszky Ákos – M. Gyöngy Katalin: Monumentalitás. Kritikai antológia. TERC Budapest, 2006. 216 oldal. pp. 68-70. Fordítota: M. Gyöngy Katalin.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése